Pierrot hivatalos honlapja.

Pierrot: Gallery
Hírek, események

Lépj kapcsolatba Pierrot-val és értesülj az eseményekről a hivatalos Facebook oldalon vagy a rajongói csoportban!

Linkek az Aktuális rovatban.



SAJTÓFIGYELŐ

Pierrot az Egri csillagokkal

2005. október | magyar.film.hu

Pierrot az Egri csillagokkal

Készül a Jumurdzsák gyűrűje című interaktív film és kalandjáték, amely Gárdonyi Géza klasszikus ifjúsági művének az Egri csillagoknak virtuális térbe helyezett továbbgondolása. A Jumurdzsák abban a tekintetben egyedülálló, hogy a „first-person shooterek” közt a hazai játékválasztékban békés eszközökkel szeretne teret nyerni. A játék atyját, Pierrot-t a helyzethez illően: az interneten keresztül kérdezte a filmhu.

„A történet szerint 2005 őszén a fiatal, New York-i újságíró, Jonathan Hunt életében először Magyarországra utazik – olvasható az Arteregó sajtóanyagában. - A félig magyar származású vendég látogatása Eger városába nem véletlen: egy roppant titokzatos rejtély felkutatását tűzte ki célul.

Állítólag a század elején Eger városában élt egy bizonyos Ábray professzor, aki a korát jóval meghaladó tudását kihasználva, megalkotott egy időgépet. A szerkezet bemutatása előtt azonban egy kísérlet során baleset történt, és a professzor segédje, a fél szemére vak Jámbor Zsigmond odaveszett. A kudarc után a professzor leállította a kutatást, és senkinek sem beszélt sem a találmányáról, sem a véletlen balesetről. Az egyetlen kivétel Gárdonyi Géza volt, aki mind a professzor, mind Jámbor jó barátjaként volt ismert. Természetesen Gárdonyi sem beszélhetett senkinek a történtekről, de – ki tudja mi okból – a baleset után nem sokkal, az éppen készülő Egri csillagok című regény egy új szereplővel gazdagodott: a félszemű törökkel, Jumurdzsákkal. Véletlen egybeesés csupán? Vagy lehet, hogy az időgép mégis működött, és Jumurdzsák személye nem is kitalált?”

Ez a Jumurdzsák gyűrűje című interaktív film és kalandjáték mini-univerzuma, amely összesen mintegy 20-25 órányi szórakozást nyújt. A kikapcsolódás mellett a néző/játékos megismerheti Eger város történelmi pillanatait és helyszíneit. A produkciót Private Moon Studios játékfejlesztő csapata készíti, amelynek vezetőjével Pierrot-val sikerül virtuális térben interjút készíteni.

Multimédia-kísérlet és városmarketing

filmhu: Mi adta az ötletet a Jumurdzsák elkészítéséhez? Elég volt ehhez Gárdonyi méltán népszerű regénye?

Pierrot: Az egri városi önkormányzat pályázati felhívása volt a hívószó, amely számítógépes játékot rendelt a hazai fejlesztőktől, olyat, ami Egerhez ill. az Egri csillagokhoz kapcsolódik. Természetesen kalandjátékban gondolkodtam, de nem találtam ebbe a műfajba átültethető helyszínt és eseményt a regényben, így mindenféle alternatívákon törtem a fejem. Míg maga a regény története nem sokat segített, egy egri utazásom meglódította a fantáziámat, így inkább a város történelmi emlékei, Gárdonyi személye, és a mű keletkezésének körülményei jelentik a kapcsolódást a végeredményben.

filmhu: Egészen pontosan mi lesz a Jumurdzsák gyűrűje, PC-játék vagy interaktív film, amelynek bizonyos pontjain eldönthetem, hogy milyen irányban haladjon a történet?

P.:A Jumurdzsák gyűrűje alapvetően egy számítógépes kalandjáték, amelynek a vizuális elemei filmes és fotós módszerekkel készülnek, minimális számítógépes grafikai segédlettel. A játékélményt és a pontos alműfaji meghatározást tekintve azonban egy interaktív film, amely filmes élményt nyújt, de emellett relatíve szabad bejárást, és döntéshozatalt biztosít sok esetben, engedvén, hogy a film főhősének bőrébe bújva az eseményeket maga a játékos irányítsa.

A történet a lényegét tekintve egyetlen lineáris szálon fut, így azonos kezdőpontból, bizonyos meghatározott pontok érintésével azonos végkifejletben fut ki, de a közbenső bejárandó út több alternatívát is tartalmaz.

Ezen túl a környezettel folyamatos (de természetesen korlátozott) interaktivitásban van a játékos/néző, tárgyakat mozgathatunk, szereplőkkel magunk kommunikálhatunk, eszközöket használhatunk és kombinálhatunk, és nem utolsó sorban rejtvényeket, rejtélyeket kell megfejtenünk.

filmhu: Ha PC játék, akkor mire lesznek képesek a színészek által éltre keltett figurák?

P.: Válaszadásra, hasznos, semleges, és téves információk megadására, valamint hangulatkeltésre. A főbb szereplők persze a konfliktust alakítják, de a mellékszereplőknek itt is nagyjából ugyanaz a dolga, mint minden filmben: segítenek, keresztbe tesznek, illusztrálnak, vagy ideiglenesen megnő a fontosságuk, hogy aztán újra elveszítsük őket.

Család a PC-kandalló mellett

filmhu: Információink szerint a Jumurdzsák first-person típusú lesz, de teljesen békés, lövöldözések nélkül!

P.: Igen. A kalandjátékokra alapvetően igaz, hogy akciómentesek, azaz a játékossal nem végeztetnek akcióra építő feladatokat. Nem kell használnunk a reflexeinket, az ügyességünket, csupán a helyzetfelismerő képességünket, a logikánkat és a türelmünket.

filmhu: Családi játéknak szánjátok - szerinted tényleg létezik olyan, hogy az egész család nagyanyótól kisunokáig leülnek a PC elé, és együtt, mint a tűzhely körül és együtt „mesélnek”?!

P.: Az elmúlt évek tapasztalata szerint ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Egyrészt abból indulok ki, hogy a hasonszőrű (bár kivitelezésében, megjelenésében kevésbé populáris) játékok elé már több generáció képviselőjét, férfit és nőt vegyesen, ültettem már le, sőt, döbbentettem rá, hogy igazán neki való szórakozás az interaktív történetmesélés. Másrészt az európai és tengeren túli statisztikák is azt mutatják, hogy a műfaj rajongói csoportjának összetétele nem is hasonlítható az átlagos számítógépes játékosokéhoz: a kor tekintetében 15 és 65 év között minden korosztály előfordul, a nők pedig a felhasználók 65%-át teszik ki. Alapvetően magányos játékok ezek, hiszen egyetlen egér irányításával haladhatunk előre a helyszíneken és a történetben, mégis tapasztalatból tudjuk, hogy minden ismeretlen kihívás könnyebbé válik, ha meg tudjuk beszélni a problémát másokkal, a társunkkal is.

Erőszak helyett misztikum

filmhu: Az erőszak elhagyásával sok potenciális vevő kiesik. Ez megengedhető egy viszonylag kis vásárlóerővel és szűk kereslettel rendelkező piacon?

P.: Engem például nem érdekel az erőszak. Kicsit sem. Emellett nem tartom különleges személyiségnek magam, így abból indulok ki, hogy bizonyára mások is vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak. Az izgalmat más is kiválthatja. A misztikum, a talány sokak számára elegendő, hogy vonzónak érezzenek egy sztorit. Erre azért számtalan példát láthattunk. Mint zeneszerző sem érdekelt sosem, hogy a könnyebbik úton milyen kívánalmaknak kell megfelelni. Alkotóként az a dolgom, hogy a saját meggyőződésemet hajtogassam, és eközben bízzak abban, hogy mások is úgy gondolják, mint én.

filmhu: A Jumurdzsák jórészt Eger látványára épül. A városnak mi a szerepe a történetben: látványos díszlet, vagy Egert és rajta keresztül az országot is népszerűsítő turistacsalogató eszköz is egyben?

P.: Nem titkolt cél, hogy a Jumurdzsák gyűrűje kapcsán felhívjuk a potenciális turisták figyelmét Eger látványosságaira, és ezen túl Magyarország történelmi, kulturális gazdagságára. Azonban a város nem csak látványos díszlet. A történet kulcsfontosságú elemei mind a városhoz kötődnek, érintve a török hódoltság korát, a századfordulót és napjainkat. Életre kel egy legenda, amely összeköti a legtöbb látnivalót a lehető legtermészetesebb módon - a mű nem kíván egyszerű várost népszerűsítő multimédia kiadványként funkcionálni.

filmhu: Lesznek más helyszínek is a filmben? Úgy tudom, hogy most Budapesten forgattok. Pontosan milyen részeket veszte itt fel?

P.: Budapesti helyszínek nem lesznek, viszont van két, a várostól független szín, amelyet műteremben, épített díszletek között rögzítünk. Ezekről egyelőre nem árulnék el többet.

Az igazi(?) Jumurdzsák visszatér

filmhu: A történet alapja a szinte mindenki számára óriási élményt jelentő Egri csillagok, amihez kapcsolatot teremt Ábray figurája, felteszem ő kitalált figura, igaz?

P.: Ábray állítólag élt. Állítólag feltaláló volt, és később nyomtalanul eltűnt. Ez az egyik elvarratlan legenda-szál, amelyet szemtelenül felhasználtam, és összekötöttem más hasonlókkal, hogy egy alternatív történelmi helyzetet teremtsek. A sztoriban túlnyomórészt valóságos elemekkel találkozunk, amelyek akár összefüggésben is lehetnek egymással, ha elfogadunk bizonyos alaptéziseket. Akár így is lehetett volna. Vagy így is volt...?

filmhu: Van valami jelentősége annak, hogy Samuel és/vagy Jonathan Hunt félig magyar származású? Ő az, aki rácsodálkozik az itteni dolgokra?

P.: Ennek a döntésnek három oka van. Egyrészt ismeretlenként sokkal kevesebbet tud, és sokkal többet kérdez olyan dolgokról, amit elvileg mi magyarok jól ismerhetünk Egerről a történelmünkről, szokásainkról, kultúránkról. (Persze ezeket általában mégsem ismerjük, de így, Jonathan által könnyebb bevallanunk.) Másrészt vonzóbb lehet egy idegen származású főszereplő azoknak, akik esetleg a külföldi megjelenés során jutnak a játékhoz: nem titok, hogy megpróbálkozunk ezzel a lehetőséggel is. Harmadrészt pedig a történet közvetlen módon kapcsolódik a Private Moon Studios által fejlesztett másik műhöz, az Agon kalandjáték-szériához is, amelynek a főhőse Samuel Hunt, azaz Jonathan dédapja, a British Museum egykori professzora.

filmhu: Ganxta Zolee az „Ügynök”-figura lesz az „akadály”. Van-e ezen kívül plusz szerepe? Például kikacsintás egyéb filmekre, mint a Mátrix.

P.: Az Ügynök figurája igen speciális. Titokzatos alak, aki valóban fenyegető, de nem ultra-agresszív. Róla több film is eszünkbe juthat, de kikacsintás egyik felé sem történik. Akkor már inkább egy hasonszőrű, ismeretterjesztő, filmes elemekkel feldúsított játék, a méltatlanul elfeledett Byzantine: The Betrayal, amelyet sok évvel ezelőtt a Discovery Channel készített.

filmhu: Bárdy György, aki annakidején az Egri csillagokban Jumurdzsákot játszotta, most annak a bizonyos Jámbor Zsigmondnak a leszármazottja, aki az időben visszarepülve Jumurdzsák lett, igaz? Vagyis a két történetet összekapcsolva önmaga utódja!

P.: Valóban. Bárdy György kettős szerepben tűnik fel. Ő játssza Jámbor Mihályt, és a tulajdon nagyapját is.

Interaktív film készül

filmhu: A filmes részek megvalósítása mennyi időt vett igénybe?

P.:Eddig tizenöt napot forgattunk, nagyjából huszonöt órás forgatott anyaggal rendelkezünk. A munka utolsó húsz százaléka még hátra van, de már most látszik, hogy a hasznos anyag is eléri majd a 60-70 percet. Ebből persze egy átlagos játékos a választott/elhagyott útvonalak arányában nagyjából 45-50 percet élvez majd bizonyosan. A játék maga nagyjából húsz órás szórakozást nyújt majd.

filmhu: Mennyi pénzből jött ki a projekt?

P.:Szemtelenül kevésből. Köszönhető ez a megértő, érdeklődő és lelkes stábnak, a kiváló szervezésnek, és sok önfeláldozó, türelmes segítőnek, akik mind szívesen vettek részt egy ilyen kísérleti vállalkozásban. Mindez reményt ad arra, hogy a produkció sikere esetén elgondolkodjunk a folytatáson is.

filmhu: Ehhez tudtatok-e állami vagy önkormányzati pénzt szerezni, vagy teljesen magántőkéből jön létre a Jumurdzsák?

P.: A produkció pályázati úton nyert pénzekből készül el, finanszírozója lényegében az egri önkormányzat.

filmhu: Milyen eladási számokra számítotok a Jumurdzsáknál a hazai piacon?

P.:A produkció nem piac-orientált, de felettébb érdekelt abban, hogy minél nagyobb példányszámban kerüljön a nézők/játékosok elé. Ennek érdekében mindent meg fogunk tenni, bár a konkrét lépésekről majd csak később határozunk. Még van idő - meg rengeteg munka is - márciusig, a tervezett megjelenésig.

Átjárás virtuális terek és konkrét piacok között

filmhu: Az előző játékotok, az Agon mekkora eladást ért el? Az hogyan értékelhető a hazai piacon?

P.: A néhány százas példányszámú hazai eladásokkal az Agonnal kapcsolatban elégedett vagyok (ez a dobozos megjelenésekre vonatkozik), hiszen nem is várhattunk többet a piac ismerete mellett. Az internetes eladások azért ennél jóval többet mutatnak, de összességében nem érdemes ilyen összehasonlításokat tenni. A Jumurdzsák gyűrűjének a tervek szerint máshogy, máshová kell hatnia.

filmhu: Van valami átjárás az Agon és Jumurdzsák között - Samuel és Jonathan Hunt esetén kívül?

P.: A történeti- illetve családfa-kapcsolódáson túl nem sok. Legfeljebb még annyi, hogy a Jumurdzsák gyűrűje is az Agon motorját, illetve annak továbbfejlesztett, speciális változatát használja majd. A legfontosabb különbség az, hogy az Agon egy tizennégy részes kalandjáték-sorozat, amelynek a negyedik epizódján dolgozunk éppen, a Jumurdzsák gyűrűje pedig egy önálló történet, amely mintegy háromszor akkora, mint egyetlen Agon epizód. Az Agon széria The Lost Sword of Toledo c. részének megjelenése is a tavasz folyamán várható.

filmhu: Egyáltalán mennyire érdemes ma Magyarországon magyarnyelvű interaktív film/számítógépes kalandjáték fejlesztésével foglalkozni?

P.: Ez nem elsősorban üzleti vállalkozás. Egy kísérlet, lehetőség egy másfajta médium bevonására az általános szórakoztatásba. Természetesen a felhasználók között szelektál az a tény, hogy nem mindenki rendelkezik számítógéppel és azon belül is DVD lejátszóval, de az ismert adatok bíztató eredményt sejtetnek.

filmhu: Szeretnétek külföldön is piacra dobni?

P.: Igen, tervben van, hogy a Jumurdzsák gyűrűje külföldön is piacra kerül. Egy ilyen megjelenés esetén azonban teljesen más szempontok lesznek a mérvadók a siker tekintetében. Nem számít majd, hogy Görög László, Ganxsta Zolee, Bárdy György vagy épp Vallai Péter tűnik fel a képernyőn, a játéknak erősnek, okosnak, érdekesnek és látványosnak kell lennie. Emellett az újdonság varázsára azért a határokon túl is számíthatunk, mert a kalandjátékok ezen nehezen kezelhető alműfajában az elmúlt évtizedben talán mindössze féltucat produkció született, és azok is csak távoli rokonai a Jumurdzsák gyűrűjének.

- Dénes Balázs -