Pierrot hivatalos honlapja.

Pierrot: Gallery
Hírek, események

Lépj kapcsolatba Pierrot-val és értesülj az eseményekről a hivatalos Facebook oldalon vagy a rajongói csoportban!

Linkek az Aktuális rovatban.



SAJTÓFIGYELŐ

Az idõutazó Jumurdzsák kódjait fejti a magyar Indiana Jones

2011. 04. 19. | Origo

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről  és a számítógépes játékokról. "Van heringünk?"

Nem ír sms-t Juli. Ez a nagy problémám, amikor interjúzni indulok Pierrot-ékkal a Könyvfesztiválra. Előtte való éjszaka hajnali háromig vártam, hogy Juli sms-ben értesítsen a nyomozás eredményéről, mert máshogy nem tudok továbbhaladni a játékban. Juli nem igazi, Jordán Adél játssza a Jumurdzsák gyűrűje című számítógépes játékban, abban, amelyet Pierrot és csapata 2005-ben fejlesztett ki a kulturális fővárosi címre pályázó Eger megbízásából, és amely a most megjelent, azonos című könyvben éli utóéletét. A játék célja az volt, hogy a megszokottól eltérő módon népszerűsítse Egert: a nyomozás során be lehet járni a belvárost, illetve maga a történet is az Egri csillagok-ra épülő, kitalált egri legenda.  

Pierrot-ról nem sokan tudják, hogy igazi gamer arc, persze mikor erről kérdezem, tagadja. Csak arról van szó - magyarázza -, hogy rajong egy típusú játékért: húsz éve gyűjti őket, vasárnap esténként pedig Ganxta Zolival "üléseznek" az újonnan beszerzett játék fölött. "Hol ő, hol én irányítom ugyanazt a figurát; furcsa is, mikor azt kérdezzük: van heringünk?" A Myst nevű játék volt a fordulópont: "bementem egy boltba, és ment a demója" - így kattant rá Pierrot a kalandjátékokra. Öt-hat évig csak játszott velük, majd elkezdett gondolkozni, hogy lehetne saját játékokat írni. Azóta több kalandjátéknak volt forgatókönyvírója és designere.

Mikor Pierrot-t arról kérdezzük, szerinte miért nem lett nagyobb durranás a játékból - annak ellenére, hogy briliáns, élvezetes, és ráadásul magyar témát dolgoz fel -, ő a marketingről magyaráz. Meglepődik, mikor mondom, hogy nehéz a játék. Ő büszke erre, a játék egyik rejtvénye (a Gárdonyi-féle ötkönyv-rejtvény) egy mértékadó kalandjátékos portálon szerepel minden idők legjobbjai között a toptízben. Szerinte a Jumurdzsák gyűrűje középnehéz agytorna, bár hozzáteszi, idővel változik ez is. Szerinte egy ilyen nehézségű játék tíz évvel ezelőtt meg sem kottyant az embereknek. Most kevesebb a türelmük, lökni kell őket előre, több segítséget adni.

Gárdonyi tehenét tényleg Szekfűnek hívták

A játéktervezéshez szükséges kutatás alatt egy csomó információ gyűlt fel, amelyek nem fértek bele a sztoriba - kezdi Pierrot a könyv történetét. "Azt gondoltam, emögött sokrétűbb sztori áll, mint ami a játékban megjelenik, hiába 20 óra a játékidő." A könyvhöz viszont kellett egy profi író, aki a történetet könyvvé tudja formálni - így került a képbe Szélesi Sándor, aki Anthony Sheenard néven is ismert sci-fi szerző.

"Tetszett az ötlet" - kezdi a maga részét Szélesi. "Történelemtanár lévén vonzódom a történelemhez, közben sci-fit is írtam már párat, és az időgép miatt a történetnek van egy tudományos-fantasztikus vonulata is, minden összeállt." Szélesi szerint lehetetlen egy játékot átültetni könyvre, muszáj volt megváltoztatni a regényben több dolgot. Kimarad több rejtvény, a nyomok sorrendje kicsit variálódik, viszont belekerülnek olyan szálak, amelyek a játékban nem szerepeltek. Ilyen, hogy Gárdonyi maga is a regény egyik főszereplőjévé válik.

Gárdonyi is nyomoz ugyanis a könyvben, Hunt épp azt folytatja, amibe Géza belesült. Kérdezem Pierrot-ékat, Gárdonyi tényleg ilyen önfeláldozó és kedves ember volt-e, ahogy bemutatják, de megnyugtatnak, az összes önéletrajzban így írják le. Nagyon ügyeltek a részletek történelmi hűségére, például az író tényleg úgy káromkodott, hogy "a fekete kutya rúgja meg", mint ahogy az is igaz, hogy a tehenét Szekfűnek hívták, az egri házat meg 150 forintért vette. "Ennek az a varázsa, hogy a valóságból vesszük a téglákat" - mondja Pierrot -, és csak habarcsként van benne a fantázia."

"Családi" könyv

"Az elején eldöntöttük, hogy ez családi könyv legyen" - meséli Szélesi. Moziban azt hívják családi filmnek, ami a gyerekeknek szól, de a felnőtt is végigüli. "Igyekeztem úgy megírni, hogy több élvezhetőségi szintje lenne a regénynek" - magyarázza az író, és a borospincében folytatott beszélgetést hozza fel példának, amikor Gárdonyiék politizálnak. "Úgy akartam apróságokat belecsempészni, hogy az kikacsintás legyen a felnőttnek, de a 12 éves gyereket se akassza meg olvasás közben." A terv az, hogy az az ötödikes, aki olvassa az Egri csillagok-at, utána a Jumurdzsák gyűrű-jét is leemelje a polcról - és akár a szülei is élvezettel olvassák végig.

Ezt furcsálljuk, de Szélesi Sándor szerint a játék is családi, és ő ebből indult ki. Ő is a fiával játszotta végig. "Szeretek olyan könyvet írni, amit a fiam is el tud olvasni."

Könyvet csinálni olcsóbb, mint játékot

Az Alexandra Kiadó vezetője figyelt fel az elkészült műre, amellyel előtte több kiadónál is próbálkoztak. A kiadó állt elő azzal az ötlettel is, hogy sorozatot kellene írni a főszereplő figura köré. És mivel Pierrot fiókjában addigra már összegyűlt pár ötlet, hogyan folytatódhatnának Jonathan Hunt kalandjai, igent mondott. A Jumurdzsák gyűrűje-játék után ugyanis több felkérés jött hasonló kalandjátékok készítésére, de pénz hiányában mindegyik projekt elhalt - meséli. Az Egerben játszódó játék elkészítése 50 millió Ft-ba került - egy könyvet megírni, még ha ketten is csinálják, jóval olcsóbb.

Három sztoriváz van készen, az egyik történet a természettudományokhoz kötődik, a másik kettő pedig egy-egy várost - Pécset és Debrecent - mutatja be egy nyomozáson keresztül, ahogy a Jumurdzsák gyűrűje Egert.

Görög László marad Jonathan Hunt

A boltokban múlt héttől kapható a könyvsorozat első része, és már készül a második, amely a debreceni atomkutató intézetben játszódik. Pierrot-ék csak annyit árulnak el, hogy atomtudósokkal interjúztak, és hogy Jonathan Hunt ellensége ezúttal nem Ábray professzor. A kérdésre, hogy lesz-e időutazás, csak mosolyognak. Viszont azt lehet tudni, nagy kedvencünk, a női főszereplő (Juli) kimarad a következő részből: Pierrot szerint ezen nincs csodálkozni, James Bond is váltogatja a nőit.

A játék rajongóinak jó hír, hogy nemcsak a könyvre, hanem játékra is van felkérésük. Igaz, nem lesz olyan hosszú, mint a Jumurdzsák gyűrűje (a tervek szerint a játékidő rövidsége miatt a játék véget ér majd a könyv felénél), és pénzhiány miatt más technikával fog készülni, de ugyanúgy interaktív film lesz, mint az előző, és most is Görög László fogja alakítani a főszereplőt. "Ragaszkodom hozzá. - mondja Pierrot - Most már ő Jonathan Hunt."

James Bond, Indiana Jones vagy Dan Brown?

A kiadó a plakátokon "A magyar Da Vinci-kód"-ként reklámozza a regényt. Mikor kérdezem a szerzőket, szerintük tényleg "a magyar Da Vinci-kód"-ot írták-e meg, Szélesi Sándor a történelmi rejtvényfejtéssel való párhuzamról magyaráz, Pierrot-nak meg eszébe jut, hogy Zoltán Erika a magyar Madonna.

Dan Brown könyve nem merült fel bennük mintaként, Pierrot nem is olvasta, ez pusztán utólagos párhuzam, a kiadó találta ki. Pierrot erre elmondja, hogy A Da Vinci-kód alapsztorija, Jézus vérvonalának követése már jóval a könyv előtt felbukkant a Gabriel Knight nevű játék harmadik részében.

Ha valamire gondoltak párhuzamként, az inkább James Bond és Indiana Jones. Bele is szőtték a regénybe poénként, hogy a főszereplő újságíró úgy mutatkozik be, mint Bond: "Hunt, Jonathan Hunt".

JUMURDZSÁK GYŰRŰJE - KÖNYV VS. JÁTÉK

Pierrot szerint a könyv és a játék olyan, mint a körte és az alma - nem lehet összemérni őket. Mi azért megpróbáljuk. A játék egy felnőtt számára sokkal élvezetesebb - már ha van türelme és ideje arra, hogy belemerüljön a többhetes bonyolult nyomozásba. Gyönyörű egri képek (az embernek valóban kedve támad azonnal Egerbe menni hétvégére), trükkös rejtvények, és az a poén, hogy magyar színészek (Görög László, Jordán Adél, Bárdy György, Pásztor Erzsi, Szerednyei Béla, Vallai Péter, Ganxta Zoli) szerepelnek benne, ritka szórakoztató játékká teszik a Jumurdzsák gyűrűjé-t, mi el voltunk ragadtatva tőle.

A könyvön viszont érezni, hogy 10-14 éves olvasókat képzeltek maguk elé a szerzők. És ami tetszik egy kiskamasznak, nem biztos, hogy kielégíti egy harmincas tudásszomját, kalandvágyát. Egy felnőtt csak vonogatja a vállát a Sárbogárdi Jolán-os udvarlási jeleneteken, és titkon várja a mélyebb karaktereket és a csavarosabb dramaturgiát. 

Valószínűleg valóban nagy szükség van egy jó hazai ifjúsági könyvsorozatra, ami kalandos is, ismeretterjesztő is, magyar témájú is, és ha így van, a
Jumurdzsák gyűrűje erre tökéletesen alkalmas. Adott esetben egy felnőtt is elszórakozik rajta egy délután, de A Da Vinci-kód-tól - ami pörgő, bonyolult, határozottan felnőtt lektűr volt - messze áll. Igaz, más is a célja, mint annak.

Dömötör Ági